Teljes bizonyító erejű okirat – magyar és lengyel szemmel

·

admin

Amikor szerződést kötünk – legyen szó albérletről, kölcsönről vagy adásvételről –, a papír önmagában még nem sokat ér: az igazi kérdés az, hogy egy vita vagy per során mennyit „nyom a latban”, és mennyire lehet rá építeni. Magyarországon erre sokan a jól ismert „két tanú előtt aláírt” okiratot használják, Lengyelországban viszont sokszor a közjegyzői okirat (akt notarialny) a mérce. Ez a kettő nem ugyanaz – és épp ez okoz gyakran félreértést a Lengyelországba érkező magyaroknak. Ebben a cikkben összehasonlítjuk a két megoldást: mi a jogalapjuk, miért jók, mik a hátrányaik, mikor kötelező a közjegyző, és mikor elég (de ajánlott) az erősebb forma.

Magyarország: a „két tanú előtt aláírt” magánokirat

Jogalap

A magyar jog megkülönbözteti a közokiratot és a magánokiratot. A magánokiratok közül a legerősebb a teljes bizonyító erejű magánokirat, amelynek formáit a polgári perrendtartás (2016. évi CXXX. törvény, „Pp.”) 325. §-a sorolja fel. Egy magánokirat többféleképp nyerhet teljes bizonyító erőt, például ha:

  • a kiállító az egészet saját kezűleg írta és aláírta;
  • két tanú az okiraton az aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy az aláírását előttük a sajátjának ismerte el – és a tanúk nevét és lakcímét is olvashatóan feltüntetik;
  • a kiállító aláírását közjegyző vagy bíróság hitelesíti;
  • ügyvéd (vagy kamarai jogtanácsos) ellenjegyzi;
  • minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel látják el.

A klasszikus, „hétköznapi” változat a két tanús forma – ehhez nem kell sem ügyvéd, sem közjegyző.

Miért jó?

A teljes bizonyító erejű magánokirat lényege a Pp. szerint, hogy teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bíróság vélelmezi az okirat valódiságát: ha a másik fél vitatja, akkor neki kell bizonyítania, hogy az okirat hamis vagy nem valódi. Vagyis a bizonyítási teher átfordul.

Előnyei: olcsó és gyors (a két tanús formához elég két aláíró tanú), mégis erős bizonyító erőt ad egy esetleges perben.

Mik a hátrányai?

  • Magánokirat, nem közokirat. Ez a legfontosabb: a teljes bizonyító erejű magánokirat önmagában nem végrehajtható. Ha a másik fél nem teljesít, nem tudsz vele egyből végrehajtást indítani – előbb pert kell nyerned. (Ezzel szemben a közjegyzői okirat közokirat, és bizonyos esetekben végrehajtási záradékkal közvetlenül végrehajtható.)
  • A tanúk megtámadhatók: a bíróságon a tanúkat meg lehet hallgatni, a hitelességük vitatható; ha elérhetetlenek vagy nem emlékeznek, gyengül a bizonyíték.
  • Formai hiba = gyengébb erő: ha lemarad például a tanúk lakcíme, az okirat elveszítheti a teljes bizonyító erejét.
  • Csak a nyilatkozat megtételét igazolja, nem a tartalom igazságát vagy jogszerűségét – és nem ellenőrzi a felek személyazonosságát vagy cselekvőképességét (ezt egy közjegyző megtenné).

Lengyelország: az akt notarialny

Jogalap

Lengyelországban a legerősebb okirati forma a közjegyzői okirat (akt notarialny), amelyet a közjegyzőségről szóló törvény (ustawa – Prawo o notariacie, 1991. február 14.) szabályoz. Ennek 2. cikk 2. §-a kimondja, hogy a közjegyzői okiratok hivatalos okirati (dokument urzędowy) jelleggel bírnak. Az egyes ügyleteknél a formát a Polgári Törvénykönyv (Kodeks cywilny, „KC”) formaszabályai írják elő (pl. a semmisség terhével megkövetelt forma – 73. cikk 2. §).

Itt érdemes egy fontos különbséget kiemelni. A lengyel perrendtartás (Kodeks postępowania cywilnego, „KPC”) szerint:

  • a magánokirat (dokument prywatny, 245. cikk) mindössze azt bizonyítja, hogy az aláíró megtette a benne foglalt nyilatkozatot – körülbelül annyit, mint a magyar egyszerű magánokirat;
  • a hivatalos okirat (dokument urzędowy, 244. cikk) ennél többet: a valódiság és a hitelesített tartalom igazságának vélelmét élvezi.

Az akt notarialny tehát a „hivatalos okirat” kategóriába tartozik – ez adja az erejét.

Miért jó?

  • Erős bizonyító erő: hivatalos okiratként a valódiság és a közjegyző által igazolt tartalom vélelme illeti.
  • A közjegyző ellenőriz: megvizsgálja a felek személyazonosságát, cselekvőképességét és az ügylet jogszerűségét – ez jelentős jogbiztonság.
  • Közvetlen végrehajthatóság: ha az okirat tartalmaz végrehajtásnak való alávetést (a KPC 777. cikke szerint – pl. a najem okazjonalnynál), akkor per nélkül, pusztán bírósági végrehajtási záradékkal végrehajtható.
  • Biztonságos megőrzés: az eredetit a közjegyző őrzi, és hiteles kiadmányokat (wypisy) ad ki.

Mik a hátrányai?

  • Költség: a közjegyzői díj (taksa notarialna) – bár törvényileg maximált – az ügylet értékétől függően jelentős lehet.
  • Időigény és formaság: időpont kell a közjegyzőhöz, és a folyamat lassabb, mint egy gyors aláírás.
  • Egyszerű ügyekhez gyakran túlzás.

Fontos magyar–lengyel különbség: Lengyelországban nincs „két tanús” felminősítés. A tanúk jelenléte önmagában nem ad a magánokiratnak plusz bizonyító erőt, ahogy a magyar jogban. Ha Lengyelországban erősebb okiratra van szükséged, a köztes megoldás a közjegyzői aláírás-hitelesítés (podpis notarialnie poświadczony – a közjegyző csak az aláírás valódiságát igazolja, a tartalmat nem), a „csúcs” pedig a teljes akt notarialny.

Mikor kívánja meg a jogszabály a közjegyzői okiratot? (Lengyelország)

A lengyel jogban a közjegyzői forma csak törvény alapján kötelező – ilyenkor a forma elmulasztása az ügylet semmisségét okozza. A leggyakoribb esetek:

  • Ingatlan tulajdonjogának átruházása (adásvétel, ingatlan ajándékozása) – KC 158. cikk;
  • örökhaszonélvezet (użytkowanie wieczyste) alapítása/átruházása;
  • társaság alapítása – kft. társasági szerződése (umowa spółki z o.o.), részvénytársaság alapszabálya (statut spółki akcyjnej);
  • házassági vagyonjogi szerződés (intercyza) – a családjogi törvény (Kodeks rodzinny i opiekuńczy) 47. cikke;
  • eltartási szerződés (umowa dożywocia);
  • ingatlant érintő hagyaték felosztás (dział spadku);
  • ajándékozási ígéret: az ajándékozó nyilatkozata (oświadczenie darczyńcy) – KC 890. cikk (a már teljesített ajándékozás enélkül is érvényes);
  • meghatalmazás olyan ügyletre, amely maga közjegyzői okiratot igényel – KC 99. cikk (a meghatalmazásnak is akt notarialny formában kell lennie);
  • végrehajtásnak való alávetés – KPC 777. cikk (pl. a najem okazjonalny).

Mihez nem kell közjegyző – de ajánlott

Sok szerződéshez a lengyel jog nem ír elő közjegyzői formát: elég az egyszerű írásbeli forma (forma pisemna). Néhány eset azonban, ahol nem kötelező, de erősen ajánlott az erősebb forma:

  • Bérleti szerződés (umowa najmu): sima írásbeli forma elég, de a nagyobb biztonságért érdemes lehet közjegyzői aláírás-hitelesítés, illetve főbérlőként a najem okazjonalny (a 777. cikk szerinti alávetéssel – gyorsabb kilakoltatás).
  • Előszerződés ingatlanra (umowa przedwstępna): megköthető sima írásban, de ha azt szeretnéd, hogy a másik felet kényszeríteni lehessen a végleges szerződés megkötésére (az „erősebb hatás”), akkor közjegyzői okiratban kell megkötni – KC 390. cikk 2. §. Klasszikus példa, amikor a forma nem kötelező, de nagyon megéri.
  • Kölcsönszerződés (umowa pożyczki): írásban is érvényes, de nagyobb összegnél a közjegyzői okirat + alávetés komoly biztosíték a hitelezőnek.
  • Tartozáselismerés végrehajtásnak való alávetéssel: nem kötelező, de a közjegyzői forma per nélküli végrehajthatóságot adhat.

Tanulság – magyaroknak Lengyelországban

A legfontosabb gyakorlati üzenet: ne várd el a „két tanú” varázserejét Lengyelországban. Ami Magyarországon olcsón, tanúkkal erős bizonyító erőt ad, az Lengyelországban nem működik ugyanígy – ott a tanúk nem „minősítik fel” a magánokiratot. Ezért fontos szerződéseknél Lengyelországban érdemes közjegyzői aláírás-hitelesítést vagy teljes közjegyzői okiratot választani, ingatlanügyletnél pedig a közjegyző kötelező. Fordítva is igaz: a Lengyelországban megszokott közjegyzőzés Magyarországon sokszor kiváltható a jóval olcsóbb két tanús vagy ügyvéd által ellenjegyzett formával.

Kapcsolódó cikkeink

Segítünk a lengyelországi ügyintézésben. A magyar és a lengyel jogi formák eltérése miatt könnyű mellélőni – egy Magyarországon bevált „két tanús” szerződés Lengyelországban nem biztos, hogy elég. A szabo.pl könyvelőiroda magyar nyelven segít eligazodni a lengyel szerződéses, hivatali és adóügyekben. Ha bizonytalan vagy, milyen forma kell, keress minket bizalommal.

Összefoglalva

Magyarországon a teljes bizonyító erejű magánokirat (jellemzően a két tanús forma, Pp. 325. §) olcsón és gyorsan ad erős bizonyító erőt egy perben, de magánokirat marad: nem végrehajtható közvetlenül, és a tanúk megtámadhatók. Lengyelországban az erős okirat a közjegyzői akt notarialny, amely hivatalos okirat: a közjegyző ellenőrzi a feleket és a jogszerűséget, a valódiság vélelme illeti, és alávetéssel akár per nélkül végrehajtható – cserébe drágább és lassabb. A legnagyobb különbség, hogy Lengyelországban nincs „két tanús” felminősítés: ott a tanúk nem adnak plusz erőt, helyette a közjegyző (vagy legalább az aláírás-hitelesítés) a megoldás. Bizonyos ügyeknél (ingatlan, társaság, házassági vagyonjogi szerződés, meghatalmazás ilyenhez) a közjegyzői forma kötelező; máshol (bérlet, előszerződés, kölcsön) nem kötelező, de gyakran nagyon ajánlott.

Jogszabályok

Magyar:

  • 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról – a közokiratról a 323. §, a teljes bizonyító erejű magánokiratról a 325. §.
  • 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről – a közjegyzői okirat mint közokirat, illetve a végrehajtási záradékkal való közvetlen végrehajthatóság háttere.

Lengyel:

  • Ustawa z dnia 14 lutego 1991 r. – Prawo o notariacie: az akt notarialny mint hivatalos okirat – 2. cikk 2. §. Dz.U. 1991 nr 22 poz. 91.
  • Ustawa z dnia 23 kwietnia 1964 r. – Kodeks cywilny: a formákról a 73. cikk, ingatlan-átruházás 158., ajándékozás 890., meghatalmazás 99., előszerződés 390. cikk – Dz.U. 1964 nr 16 poz. 93.
  • Ustawa z dnia 17 listopada 1964 r. – Kodeks postępowania cywilnego: hivatalos okirat 244., magánokirat 245., végrehajtásnak való alávetés 777. cikk – Dz.U. 1964 nr 43 poz. 296.
  • Ustawa z dnia 25 lutego 1964 r. – Kodeks rodzinny i opiekuńczy: házassági vagyonjogi szerződés 47. cikk – Dz.U. 1964 nr 9 poz. 59.

Hivatkozások (felhasznált források)

Címkék: , , ,

One response to “Teljes bizonyító erejű okirat – magyar és lengyel szemmel”

  1. Najem okazjonalny – az „alkalmi bérlet” Lengyelországban – Lengyelországba jöttem

    […] amelyet elsősorban a bérbeadó védelmére hoztak létre: a bérlő már a szerződéskötéskor, közjegyzői okiratban aláveti magát a kilakoltatásnak, így vita esetén a tulajdonos hosszú per nélkül, gyorsabban […]